Znaim, csehül Znojmo: ősi morva város Dél-Morvaországban, Brünntől délnyugatra, Iglautól délre; regionális katonai börtön működött itt az Osztrák-Magyar Monarchia idején, az Iglauban állomásozó 81. gyalogezred is ide „tartozott”.
A Pallas Nagy Lexikona így mutatja be: város és az ugyanily nevü morva kerületi kapitányság székhelye a Thaya bal partján, vasút mellett, (1890) 14 516 lak., bőrcserzéssel, edény- és ecetgyártással, pamut- és posztószövéssel, különösen pedig jelentékeny zöldség- (ugorka-, mustár-) termeléssel; IV. Károly császár által 1348. épített gót plébániatemplommal; kilenc csúcsu toronnyal ellátott városházzal; a morva határgrófok egykori várával, amely most kaszárnyául szolgál; az u. n. pogány templommal (X. sz.), amelyet Morvaország legrégibb épületének tartanak; 220 m. hosszu és 45 m. magas vasúti viadukttal; Sealsfield regényiró emlékével, agyagipar- és egyéb más iskolával. Z. egykor külön hercegségnek volt székhelye, amely cseh fenhatóság alatt állott. 1145. feldúlták. I. Ottokár 1226. újra felépíttette. 1437. itt halt meg Zsigmond magyar király. 1631. II. Ferdinánd és Wallenstein között itt újból megkezdődtek az alkudozások és 1632 ápr.-ban eredményre is vezettek. 1809 jul. 11-én Károly főherceg utóhadai itt megütköztek Marmont francia csapataival, amit a Z.-i fegyverszünet és okt. 14. a bécsi béke követett. V. ö. Hübner, Geschichtliche Denkwürdigkeiten d. Stadt Z. (1869); Z. und Umgebung (1879).
Utolsó kommentek