Švejk-jegyzetek

Unten Oujezd, csehül Dolní Újezd: falu Leitomischeltől délre.

Oben Oujezd, csehül Horní Újezd: falu Leitomischeltől délre.

Richnov, Rychnow, csehül Rychnov: város Hlinskótól keletre.

Hlinsko: város Pardubitztól (Parubice) délre.

Lesnik, csehül Lezník: település Oben Oujezdtől délre.

Hussowitz, csehül Husovice: település Brünntől északra.

Wranau, csehül Vranov: település Brünntől északra.

Leskau, csehül Liskovec (Nový Liskovec, ill. Starý Liskovec): falu Brünntől délnyugatra.

Lipuwka, csehül Lipůvka: település Brünntől északra.

Czernahora, csehül Černá Hora: település Brünntől északra – illetve hegy azon a környéken.

Chrudichrom, csehül Chrudichromy: település Boschkowitztól északnyugatra.

Swittawka/Zwittawka, csehül Svitávka: település Boschkowitztól északnyugatra.

Lettowitz, csehül Letovice: falu Boschkowitztól északkeletre.

Kraholof, csehül Krahulov: település Trebitschtől nyugatra.

Wladislau, csehül Vladislav: falu Trebitschtől nyugatra.

Krallitz, csehül Kralice nad Oslavou: település Namiesttől keletre.

Rappotitz, csehül Rapotice: település Krallitztől keletre.

Friedrichsdorf: falu Iglautól északra, ma a város része.

Hilbersdorf, csehül Heroltice: falu Iglautól északra.

Waldhausen, csehül Pančava: házcsoport Iglau központjától délre, ma a város része.

Mährisch Trübau, csehül Moravská Třebová: város Olmütztől északnyugatra.

Mährisch Chrostau, csehül Moravská Chrastová: település Brüsautól (Březová nad Svitavou) délre.

Namiest, csehül Náměšt’ nad Oslavou: település Trebitschtől keletre.

Trebitsch, csehül Třebíč: város Iglautól délkeletre.

Weissenstein, csehül Bílý Kámen; település Iglautól északnyugatra.

Heinzendorf, csehül Henčov: falu Iglautól északkeletre.

Willimetsch, csehül Dolní Vilímec: település Teltschtől délkeletre.

Chrudim: város Prágától 50 km-re keletre.

Ihlawka, csehül Jihlávka: falu Hermantschtól délkeletre.

Unten Cerkewe, csehül Dolní Cerekev: falu Iglautól délnyugatra.

Battelau, csehül Batelov: falu Iglautól délnyugatra.

Neudorf, csehül Nová Ves: falu Trieschtől nyugatra.

Oben Dubenky, csehül Horní Dubenky: falu Trieschtől nyugatra, Teltschtől északnyugatra.

Kallischt, csehül Kalistě: falu Iglautól délnyugatra, Teltschtől nyugatra, Studeintől északra.

Studein, csehül Studená: település Teltschtől nyugatra.

Domaschin, csehül Domašín: falu Iglautól délnyugatra, Teltschtől nyugatra, Studeintől északra.

Beykowetz, csehül Býkovec: település Teltschtől nyugatra, Studeintől északra.

Silberhof: házcsoport (major) Waldhoftól északra.

Mai légifelvétel róla (www.mapy.cz):

Térképrészlet a térségről a 19. század első feléből (www.mapy.cz) - Silberhof ("Silber H") a kép bal felső sarkában, Iglau északi városrésze (Spital Vorstadt) a kép legalján:

Oben-Nemschütz, csehül Horní Nemčice: település Studeintől délre.

Marschau, csehül Maršov: település Hermantschtól északra.

Birnbaumhof, csehül Hruškové Dvory: falu Iglautól keletre.

Seelenz, csehül Ždírec:, település Iglautól északkeletre.

Morbes, csehül Moravany: település Brünntől délre.

Strutz, csehül Troubsko: falu Brünntől délnyugatra.

Weselka: házcsoport Strutztól északra, Brünntől nyugatra.

Eisenberg, csehül Ruda: falu Gross Meseritsch és Gross Bittesch között félúton.

Domaschow, csehül Domašov; település Brünntől nyugatra.

Schwarzkirchen, csehül Ostrovačice, település Ritschantól keletre.

Rossitz, csehül Rosice: település Brünntől nyugatra.

Parfuss/Barfuss, csehül Bosonohy: település Brünntől nyugatra.

Schebetein, csehül Žebětín: település Brünntől nyugatra.

Lösch, csehül Líšen: település Brünntől keletre.

Schlapanitz, csehül Šlapanice: település Brünntől keletre.

Komein, csehül Komín: falu Brünntől északnyugatra.

Jundorf, csehül Jundrov: falu Brünntől északnyugatra.

Zinsendorf/Zinzendorf, csehül Česká: falu Brünntől északra.

Klein Beranau, csehül Malý Beranov: település Iglautól keletre;
Gross Beranau, csehül Velký Beranov: település Iglautól keletre.

Steinhübel: település Iglautól északkeletre, Hilbersdorftól délre.

Breitenhof/Preitenhof, csehül Plandry: lokalitás Iglau közelében, Fussdorftól északkeletre.

Fussdorf: csehül Rantířov; falu Iglautól nyugatra.

Giesshübel, csehül Vyskytná nad Jihlavou: falu Iglau közelében, Fussdorftól északra.

Walddörfel: egykori lokalitás Iglautól északra.

Ebersdorf, csehül Hybrálec: település Iglautól északnyugatra.

Willenz, csehül Vílanec: falu Iglautól délre, mintegy 6 km-re a várostól.

Pistau, csehül Pístov; falu Iglautól délnyugatra.

Polna, csehül Polná; város Iglautól északkeletre, a történeti Csegország területén.

Borowna, csehül Borovná: település Teltschtől délnyugatra.

Brandlin, csehül Brandlín, település Gross Lhottától nyugatra.

Wolsch, Wollschy, csehül Olší; Borownával szomszédos település, attól délnyugatra.

Reczincz, Rötschütz, csehül Řečice, település Wollschytól délre.

Lipnitz, csehül Lipnice: település Hermantschtól délre.

Puklitz, csehül Puklice: település Iglautól délkeletre, a város közelében.

Anthonienthal, vsz. a mai Antonínůn Důl: falu Iglautól északra.

Holly malom, Holly Mühle: malom Iglautól keletre, Gross-Beranautól nyugatra.

Zeisau, csehül Cížov: falu Iglautől délre (Ranzerntől délre).

Prossnitz, csehül Prostějov: város Olmütztől délnyugatra.

Segen-Gottes, csehül Zastávka: bányásztelepülés Brünntől nyugatra.

Okrzischko, csehül Okříšky: település Pirnitztől délkeletre.

Kosteletz, csehül Kostelec na Hané: település Prossnitz közelében, Olmütztől délnyugatra.

Brodek (Deutsch-Brodek), ma csehül Brodek u Konice: falu Boskowitztól északkeletre, Konitztól délnyugatra

Konitz, csehül Konice: település Boskowitztól északkeletre.

Adamsthal, csehül Adamov: falucska Brünntől északra, Blansko felé.

Blansko: település Brünntől északra.

község Boskowitz kerületi kapitányságban, Morvaországban, a Zwittawa völgyében, (1890) 2667 lak., a Salm hercegek tulajdonát tevő nagy vasművekkel és e család kastélyával. Környékén (Adamsthalnál) számos a barlang és földalatti üreg, miként a Karszt vidékén.

(Pallas Nagy Lexikona)

Raitz (Rajc), csehül Rájec: fallu Blanskótól északra.

Boskowitz, csehül Boskovice: város Brünntől északra (mintegy 30 kilométerre).

Bisterz, csehül Bystrc: falu Brünntől nyugatra, ma a város része.

Billowitz, csehül Bílovice nad Svitavou: falu Brünntől északkeletre.

Schreibwald: erdő, illetve üdülő Brünntől nyugatra.

Karthaus, másképp Königsfeld, csehül Královo Pole: település Brünntől északra, ma a város része. Egykor karthauzi kolostor állt itt.

Itt lakott a naplóíró brünni rokona, Wybiral jegyző, hősünk minden egyes alkalommal őt, illetve családját kereste fel (pénzért, tiszta ruháért, könyvért stb.), amikor kijött Karthausba a brünni táborból a nyári hadgyakorlatok idején.

Ržechkowitz, csehül Řečkovice: falu Brünntől északra.

Olmütz, csehül Olomouc: Morvaország második legnagyobb városa volt.

Bővebben lásd pl. itt (Pallas, 1890-es évek) és itt (Wikipédia).

Gross Bittesch, csehül Velká Bíteš: városka Iglautól keletre.

Ritschan, csehül Říčany: falu Iglautól keletre.

Gross Meseritsch, csehül Velké Meziříčí: városka Iglautól keletre.

Regens, csehül Řehořov: kis település Iglautól keletre.

Mesericzko, csehül Meziříčko: kis falu Iglautól keletre.

Simmersdorf, csehül Smrčná: falvacska Iglautól északra.

A település honlapja - „magyarra” fordítva (Google Translate): itt.

Klein-Studnitz, csehül Studénky: település Iglautól délkeletre;
Hoch-Studnitz, csehül Vysoké Studnice: település Iglautól keletre.

Hochdorf, csehül Vysoká: település Iglauól délnyugatra.

Waldhof, csehül Zborná: kis település Iglautól északra, ma a város része.

Pirnitz, csehül Brtnice: település Iglautól délre.

Prisnek, csehül Příseka: falu Iglautól délre.

Znaim, csehül Znojmo: ősi morva város Dél-Morvaországban, Brünntől délnyugatra, Iglautól délre; regionális katonai börtön működött itt az Osztrák-Magyar Monarchia idején, az Iglauban állomásozó 81. gyalogezred is ide „tartozott”.

A Pallas Nagy Lexikona így mutatja be: város és az ugyanily nevü morva kerületi kapitányság székhelye a Thaya bal partján, vasút mellett, (1890) 14 516 lak., bőrcserzéssel, edény- és ecetgyártással, pamut- és posztószövéssel, különösen pedig jelentékeny zöldség- (ugorka-, mustár-) termeléssel; IV. Károly császár által 1348. épített gót plébániatemplommal; kilenc csúcsu toronnyal ellátott városházzal; a morva határgrófok egykori várával, amely most kaszárnyául szolgál; az u. n. pogány templommal (X. sz.), amelyet Morvaország legrégibb épületének tartanak; 220 m. hosszu és 45 m. magas vasúti viadukttal; Sealsfield regényiró emlékével, agyagipar- és egyéb más iskolával. Z. egykor külön hercegségnek volt székhelye, amely cseh fenhatóság alatt állott. 1145. feldúlták. I. Ottokár 1226. újra felépíttette. 1437. itt halt meg Zsigmond magyar király. 1631. II. Ferdinánd és Wallenstein között itt újból megkezdődtek az alkudozások és 1632 ápr.-ban eredményre is vezettek. 1809 jul. 11-én Károly főherceg utóhadai itt megütköztek Marmont francia csapataival, amit a Z.-i fegyverszünet és okt. 14. a bécsi béke követett. V. ö. Hübner, Geschichtliche Denkwürdigkeiten d. Stadt Z. (1869); Z. und Umgebung (1879).

Kloster-Bruck, csehül Loucký klášter: 12. századi alapítású premontrei kolostor a történelmi Znaimtól délre, ma a város része.

Obergoss, csehül Horní Kosov: falucska Iglautól nyugatra, ma a város része.

Brünn, csehül Brno: a történeti Morvarszág központja, a mai Csehország második legnagyobb városa. Bővebben lásd pl. itt (Pallas Nagylexikona) és itt (Wikipédia).

Gossau, csehül Kosov: egykor különálló falu Iglau történeti városmagjától mintegy 3 kilométerre keletre, ma a város része (Kosov u Jihlavy).

Ranzern/Ranczern, csehül Rančířov: falu Iglautól délre, a városban állomásozó katonák gyakran jártak a település melletti nagy erdőbe célba lőni, gyakorlatozni.

Altenberg: település/házcsoport a történeti Iglautól északra, ma a város része, egyik kataszteri területe (Staré Hory).

Helenenthal, csehül Helenín: egykor különálló kis település Iglautól keletre, a Heuloson túl, ma városrész; kijártak ide sétálgatni a városlakók és a helyőrségi katonák.

Wolframs, csehül Kostelec: falu Iglautól délnyugatra, a város közelében.

Misching, csehül Měšín: falu Iglau közelében, a várostól északkeletre.

Triesch, csehül Třešť: városka Morvaországban, Iglautól délre.

Höditz, csehül Hodice: falu Morvaországban, Trieschtől délre.

Telcs, Teltsch, csehül Telč: város Iglautól délre.

Ober Mislau, csehül Horní Myslová: falucska Teltschtől délre.

Gross Lhotta, csehül Velká Lhota: falu Hermantschtól keletre.

Theresienstein, csehül Terezín: falucska Walterschlagtól délre; itt élt a naplóíró nagybátyja Ferenc, itt nyaralt 1910-ben a naplóíró bécsi unokatestvére, Anna, akinél megszállt a naplóíró és felesége a Nagy Utazás során.

Wolschan, csehül Olšany; falu Hermantschtól északra.

Markwaretz, másképp Markwarding, csehül Markvarec: falu Hermantschtól délre, Walterschlag közelében.

Jamnitz, csehül Jemnice: város Datschitztól délkeletre.

Mährisch Budwitz, csehül Moravské Budějovice: város Jamnitztól keletre.

Walterschlag, csehül Valtínov: kis falu Morvaországban Datschitztól nyugatra.

Itt született a naplóíró apja; hivatalosan a naplóíró is walterschlagi illetőségű volt [lásd itt], ezért kellett Iglauban töltenie a katonai szolgálatát.

Klikk a képre!

Datschitz, csehül Dačice: városka Délnyugat-Morvaországban.

Klikk a képre!

Slabings, Zlabings, csehül Slavonice: városka Datschitztól délre.
Kilikk a képre!

Tremles, csehül Strmilov: kisváros Dél-Morvaországban, Datschitztól északnyugatra.

Itt soroztatta be magát katonának a naplóíró 1886 márciusában.

Klikk a képre!

Iglau (csehül: Jihlava) város Morvaországban (Csehországban).

Itt szolgált a naplóíró 1886-tól a 81. császári és királyi gyalogezredben (miért itt? - válasz).

Az 1888-as Meyers Konversations-Lexikon német nyelvű vonatkozó szócikkét lásd itt.
A Wikipedia magyar szócikke itt.

A Pallas Nagy Lexikonában (1893-1897):

Iglau (csehül Jihlava), az ugyanily nevü morva kerületi kapitányság székhelye, az Iglawa és vasut mellett, (1890) 23 716 tulnyomóan német lak., jelentékeny posztóiparral, sör-, dohánygyárral (2500 munkás), üvegcsiszolókkal, 2 gőzmalommal és agyagáru-készítéssel, élénk posztó- és lenkereskedéssel; egyéb iskolákon kivül ipar- és kereskedelmi iskolával; nagy piaccal (328 m. hosszu és 114 m. széles). Legjelentékenyebb épülete a plébánia-templom, jó oltárképpel, a minorita-templom és a városháza a városi jogokat magában foglaló 1389-ből való kodex-szel. I. egyike Morvaország legrégibb városainak; állítólag már 799. ezüstbányászata volt; ősrégi a bányajoga. 1436 jul. 5. itt kötötte meg Zsigmond az I.-i egyezményt, amely alkalommal a prágai kompaktatákra is megesküdött. A kat. morva rendek példájára I. is meghódolt Mátyás királynak, amiért Podiebrád 1470. ostrom alá is fogta. A 30 éves háboruban a svédek kétszer szállották meg. 1805 dec. 4. Estei Ferdinánd főherceg itt a Wrede vezérelte bajor csapatokat megverte. V. ö. D'Elvert, Gesch. u. beschr. der Stadt I. (1850).

Klikk a képre!

Hermantsch, csehül: Heřmaneč: kis falu Morvaországban Datschitztól nyugatra; a naplóíró több atyai rokona is itt élt.

Klikk a képre!